Pont egy hónapja írtam itt a blogon a saját márkás cuccokról, és hogy feladtuk a kakaó-márkahűségünket:
marketingizek.blog.hu/2008/01/19/sajat_markas_cuccok_a_lidl_ben_es_a_markak
Kénytelen vagyok beavatni az olvasót némi egészségügyi problémámba (amiért elnézést is kérek, és csak a kíváncsibbak olvassanak tovább): konkrétan nagyon sokszor fájt a hasam az utóbbi pár évben. Utánaolvastam, méregtelenítettem, diétáztam, már-már forgattam a fejemben mindenféle rettenetes colon hidroterápia (magyarul alsó mosás) gondolatát, hogy itt akkor ez és ez a probléma. Közben meg csendben szenvedtem.
Érdekes módon azonban az utóbbi 3-4 hétben ezek a hasfájások megszűntek. Már épp kezdtem örülni, hogy végre valamelyik vajákos módszer segített, amikor a fájdalom ismét visszatért, de nemcsak nálam, hanem az én egyetlenemnél is, akinek egyébként ez nem tartozik a napi rutinjába. A fájdalom visszatérése egybeesett azzal a két nappal, amikor a szekrény mélyéről előkerült fél doboz Nesquik kakaót fogyasztottuk.
Persze engem foglalkoztatott, hogy mi a fene lehet ez az egész, mire megvilágosodtam, és emlékeztem rá, hogy családom 2 tagja mesélte immáron 6-7 éve, hogy milyen baromi rosszul lettek Nesquik kakaó fogyasztása után - de ők rögtön utána. Én a szerencsétlenebb típusba tartozom, nálam minden problémás kaja hatása később jelentkezik.
Az ominózus megvilágosodásnál nyomban váltottam, és újra a fúj-de-utáljuk-mert-nem-megbízható-és-szeretnivaló-márka kategóriás Lidl kakaót ittam. Lekopogom, azóta nincs gond. Meseszerű természetgyógyászati könyvekben olvashat az ember ilyet: "Köszönöm a Jézus Szíve Teakeveréket Önöknek! Évtizedes panaszaim múltak el, olyan, mintha újra fiatal lennék."
Azóta nem térek magamhoz. Természetesen kéne egy ellenpróba, újra egy hétig kéne inni Nesquik-et, de igya az, akinek a nagynénikéje Sanghaiban volt hastáncosnő. Azért összegezném a mérhetetlen felháborodásom okát:
- Nem én vagyok az egyetlen, akinél a Nesquik letális. Hiszen Paracelsus is megmondta: "A halál a belekben lakozik." Nem egyedi problémáról van szó, de ha arról lenne szó, akkor is! Nem nejlonzacskót aprítok a tejbe, hanem egy élelmiszerről beszélünk.
- Mi a jó fenét rakhatnak bele? Vitaminok írva vannak rajta, mindenféle hallelúja ásványianyag, ami milyen jót tesz nekünk.
- Mivel tudja alátámasztani a svájci eredetű élelmiszeripari óriás, a Nestlé, hogy ő az élelmezéstudomány szakértője?
- Mivel tudja alátámasztani, hogy szeret engem?
- A rettenetes Nesquik nyuszi gyerekek százezreit palizza be a világon egy kis kiharapom-a-sarokból-a-pókot sejpítéssel. Nekem ne mondja senki, hogy ezek a fogyasztói tapasztalatok nem jutottak el a Nestléhez...
- Miért beszéljünk ezek után a márkahűségről? Maradt még valakinek érve?
Szerintem pakolják ki az asztalra, hogy miket raknak bele, hogyan készül, és vizsgálják ki, miért van az, hogy egy bögre kakaó elfogyasztása után BIZONYOS fogyasztók legszívesebben kölcsönadnák az emésztő traktusukat a Nestlé elnök-vezérigazgatójának.
U.I. Ez a blogbejegyzés személyes vélemény, családom tagjai nem tekinthetők reprezentatív mintának, magát a bejegyzést pedig a sajtó- és véleményszabadság jegyében a többi sorstárs, orvos és szülő figyelmének felkeltése érdekében írtam.