marketingizek.blog.hu/2008/02/15/reklam_a_digit_poster_nek_ingyen_es_bermentve
Most leírom azt, ami abból a cikkből kimaradt, vagyis hogy miért nem éri meg digitális posztert alkalmazni az eladáshelyen.
Nyugaton a digitális eladáshelyi média már többedik generációját éli. Az első változatban tévéket szereltek fel, amelyeken a tévécsatornákban használt filmeket vetítették, persze hang nélkül, hiszen a folyamatos hangos műsor a vevőket is bosszantotta. Aztán tesztelték a fogyasztókat, és rájöttek, hogy a tátogós filmek zene és zajok nélkül érdektelen. Akkor elkezdtek a reklámügynökségek képregényekből vett buborékokat rátenni a filmekre, amelyekbe beleírták miket mondtak a szereplők. De még ez se érte el a kívánt hatást. Akkor elkezdték tesztelni, hány másodpercig figyelnek oda az emberek, és rájöttek, hogy valahol itt van az eb sírhantja - egész konkrétan ugyanis odafigyelnek a képernyőre egy időre, de amint észreveszik, hogy azon reklámtartalom fut, már nem is érdekli őket.
Itthon is futottak több nagyáruházban tesztek, amelyekben egy mozgásérzékelő kapcsolta be a hangszórót, amely elordította a tévéből ismert reklámszövegeket. Jómagam láttam, amint egy ilyen fülsértően ordító hangszóró mellett úgy sétált el a potenciális vevő, mintha csak a szú percegett volna a fában. Kedves barátom, a Nesquik nyuszi pedig a gyerekek testmagasságában kiabált. Az eszköz eltűnt, utóéletéről nem tudok, eladáshelyen nem látom.
Ausztriában egy szupermarketben beszélő bevásárlókocsikat kellett 1 hét után lelőni, mert annyira panaszkodtak a vevők.
A digitális plakát média egyik használója a Magyar Posta volt. Hogy most is használják-e, azt nem tudom, mert ritkán járok a nagypostán. De gondolom, senkiben nem is merül fel a kérdés, miért pont a Magyar Postának sikerült eladni egy ilyen haszontalan, nem kiforrott marketing eszközt. És gondolom az se újdonság, ha azt mondom, sokaknak fel se tűnt a káoszban...
Egy külföldi marketinges blogon olvastam az alábbi sorokat (nyersfordítás alább):
Once again, repeat after us (very slowly with emphasis) “Consumers go to the grocery store to accomplish tasks in a compelling setting. Consumers do not go to the grocery store to watch TV. If they wanted to watch TV, they would go to their family rooms, bed rooms, etc.”
Yes, it really is that simple.
Marketers, if you want your customer to think well of you or your brand, stop invading the retail space with unwanted images and noises. And retailers, if naïve marketers approach you with the TV proposition, do your brand and customers a favor, just say no.
Akkor még egyszer, ismételjétek utánunk (nagyon lassan, hangsúlyozva): "A fogyasztók azért mennek az élelmiszerboltba, hogy kénytelen-kelletlen elvégezzenek egy feladatot. A fogyasztók nem azért mennek az élelmiszerboltba, hogy tévét nézzenek. Ha tévét akarnának nézni, a nappaliba vagy a hálószobába mennének." Igen, ez ennyire egyszerű.
Marketingesek, ha azt akarjátok, hogy a fogyasztók jókat gondoljanak a márkáitokról, hagyjátok abba a kiskereskedelmi terükbe való behatolást mindenféle nem-akart képpel vagy zajjal. És kiskereskedők, ha a naív marketingesek megkeresnek benneteket a TV ötletével, a saját márkátok és vevőitek érdekében egyszerűen mondjatok nemet.
