Található az interneten egy lista, amely a címe szerint marketingeseket gyűjt csokorba. A lista összeállítója rábízta a listán szereplőkre, hogy ők nevezzék meg saját magukat. Mivel valaki engem is javasolt arra a listára, megnéztem a múltkor, hogy kik vannak még ott, kinek merre van hazája és mit lehet esetleg a nevéhez kötni.
A "digitális Buddha", mint marketing szakterület megnevezés kicsit megakasztotta a torkomon a kávét - én azonban nem végeztem úgy, mint Hófehérke az almafalattól. Itt nem is annyira az most a fő kérdés, hogy kinek van annyi év tapasztalata és önbizalma, hogy ezt a megnevezést adja saját magának, hanem hogy egyáltalán egy lista összeálljon ilyen megnevezésekkel.
A következő az én véleményem (mint öreg indiánasszonynak):
A marketing imázsát a 90-es években jól megtiporták a különböző MLM-ek, és ez azóta csak annyiban változott, hogy mostmár onlájn is teszik ugyanezt. Az elmúlt 3-4 évben az infotermékes te-is-meg-tudod-csinálni jellegű "onlájn marketingesek" ezt az imázst a cipősarkukkal jól beledöngölték a talajba - akinek meg nem inge (nem market-inge, hahaha...) ne vegye magára. Lassan oda jutok, hogy célszerűbb lenne a közgazda oklevelem betétlapján fekete filccel áthúzni a "Marketing szakirány" szavakat, és átjavítani valami szebben hangzóra, mondjuk "Kőfaragó és balett-táncos" (csak hogy Rejtőtől plagizáljak).
Mert hát kérem, akárhogy is nézzük, a marketing mégiscsak egy szakma. Persze, persze, mondja most a kedves Olvasó, PikPok megint kikattan, de hát a helyzet attól még nem fog változni. Nem hát.
De akkor most megragadom az alkalmat, hogy a blogon leírjam (azoknak a kényszermarketingeseknek és webmarketing brókereknek is, akik kínjukban vágtak bele a szakma ütőerébe), hogy milyen szakterületek vannak.
Először is felosztható a marketing aszerint, hogy ATL (above-the-line, a vonal fölött), illetve BTL (below-the-line, a vonal alatt). A szájhagyomány szerint az elkülönítésnek annyi alapja van, hogy egy okos ember egy ügynökségnél a költségek részletezésénél egyszer húzott egy vízszintes vonalat a papírra. Ami fölé került, az volt az ATL, ami alá, az a BTL.
- ATL területek hagyományosan: tévé, sajtó, rádió, óriásplakát stb.
- BTL hagyományosan: értékesítésösztönzés, bolti akciók, szóróanyagok, kiállítások, vásárok stb.
Az elkülönítést egyre kevésbé tartja fontosnak a szakma, tekintve, hogy a nagy cégek elsősorban integrált kampányokra, 360 fokos marketingre törekszenek. (Ez itt két kulcsszó azoknak, akik kényszerből marketingolnak, tessék rákeresni a gúgliban, és tanulni, tanulni, tanulni!)
Célszerűbb tehát felosztani a marketinges szakmákat aszerint, hogy milyen részterülettel foglalkozik valaki, illetve hogy teszi ezt a márkatulajdonos oldalán (magyarán a gyártó cégnél), vagy ügynökségi oldalon. Sosem csináltam titkot belőle, hogy az ügynökségi marketing munkát csak rózsaszínű végzős leányálmaimban tartottam vonzónak, egyszerűen azért, mert sem a folyamatot nem viszi végig (a termékötlettől a bevezetésig illetve piacról való kivonásig), sem mélyen bele nem lát egy-egy kampány eredményébe. Az ügynökségiek hozzáállását meg azóta tartom egyenesen gyomorforgatónak, amióta elkezdtük Csöpp és Potty forgalmazását. (csoppespotty.blog.hu/2009/11/09/ha_ugynoksegi_okostojas_vagy_szold_le_csopp_es_potty_kampanyat)
Így tehát nézzük a felosztást:
9 marketinges szakterület (PikPok szerint)
- reklámügynökség : aki itt dolgozik, az csak a reklámkampányokba lát bele (tévé, sajtó, óriásplakát, citylight, internetes bannerkampány stb.)
- médiavásárló: ő veszi meg a tévében a reklámhelyet (őket mindig szerettem, egyrészt mert okosak, másrészt mert kedvesek szoktak lenni:)
- piackutató: ők állítják össze a kérdőívet, elemzik az adatokat (ők is okos emberkék szoktak lenni, van affinitásuk a matekhoz és a pszichológiához, őket is mindig szerettem)
- DM (direkt marketing): ők azok, akik nagyon pengék a mintaküldésben, adatbázis kezelésben, reklámlevelek küldésében, sőt, call centerben sem szoktak rosszak lenni (ők veszik fel a telefont, ami a termék csomagolására van írva - őket is szerettem, sok hibától óvtak meg)
- rendezvénymarketing: a nagy happeningek, ügyféltalálkozók szervezői
- promóciós: a bolti kóstoltatásokat ők szokták intézni
- webmarketing: minden olyan dolog ide tartozik, ami egy cég webes megjelenését jelenti
- reklámgrafikus: ők tervezik a szórólapot, termékcsomagolást, katalógusokat - alapvetően nem voltam velük rosszban, de számtalanszor sikítófrászt kaptam a helyesírási hibák miatt (amiket én hiba nélkül adtam át - ezt is utáltam, hogy örökké azt kell bogozni, hogy én írtam-e el, vagy a grafikus gépelte el...)
- brand marketinges: ő az, aki a megbízói oldalon ül, helyesebben futkos és veszekszik mindenkivel (ez voltam én). A brandesnek kell átlátnia az összes területet, amit feljebb leírtam, ugyanis a cég vezetése rajta fogja számonkérni, hogy mire költött és milyen eredménnyel. Sajátossága, hogy senkinek sem a főnöke, mégis mindenkin át kell vernie mindent határidőre.
No kérem szépen, tetszenek itt olyat látni, hogy digitális Buddha? Mert én nem. Ebből az következik, hogy a digitális Buddhának semmi köze sincs a marketinghez. Minden bizonnyal naphosszat mosolyogva, félmeztelenül ül a számítógépe előtt, és a köldökét nézegeti. (Itt kérek ismeretlenül is elnézést attól, aki magát így pozícionálta. Nem tudok róla semmit, a honlapról sem derül ki sok minden, ettől még lehet, hogy ért VALAMIHEZ, csak számomra, és a lista más olvasója számára sem derül ki, hogy mihez...)
Nem látható a listában továbbá olyan sem, ami értékesítéssel kapcsolatos. Ennek az az egyszerű oka, hogy a marketing és az értékesítés nagyon közeli területek, de mégsem egy és ugyanaz a két szakma. A fentiekből szerintem kiolvasható, hogy a marketing elsősorban a háttérmunkát végzi, úgymond az értékesítő kezébe adja a terméket, a reklámját, az érvelést, a piackutatási adatokat, hogy az értékesítő aztán ki tudjon özönölni a piacra, és el tudjon adni.
Nincsen semmi gond az infotermék bizniszben nyomulókkal sem. Épp csak nem online marketingesek. Hanem online értékesítők.
Hát itt emelkedik kérem szépen az eb sírhantja...