... mert mindenkinek szüksége van rá, mindenki lehet beteg, mindenki eheti, mert nem tartalmaz cukrot... És még folytathatnám a bődületes marhaságok sorát.

Egy marketinggel foglalkozó embernek szinte fizikai fájdalom egy ilyen mondatot hallani, és igazából két dolgot tehet: vagy elkezd magyarázni és küzdeni, hogy "de nem, mert...", vagy hagyja az egészet a fenébe. Azt hiszem, eljutottam abba az életkorba, hogy már hagyom. 

Pár hete hozott össze a véletlen és az internet egy ügyféllel, aki némi verbális kreatív anyag kidolgozását akarta ránk bízni. Kértem még információt a termékről, hogy mégis, kihez szóljunk... A válasz a fenti volt. No comment. Szólni nem lehet egyszerre mindenkihez, ezt még a nagy popsztárok és politikusok se tudják megtenni, pedig az ő szavukra még figyelnének is, nem úgy, mint no name kis cégek szavára.

Miután kreatív anyag készítését csakis és kizárólag óradíjban vállaljuk (mert jól ismerjük némely magyar vállalkozó mentalitását, kér valamit, majd leszólja és nem fizet), és marketing auditot nem kért a cég, adtunk kb. 15 verziót, kiemelve a szerintünk 3 legjobbat. A 15 verzió annak a két fő csoportnak szólt, akiket vélelmeztünk - ha már a cégnek nem sikerült semmit sem vélelmeznie...

Visszajelzés nem jött, számla ment. 1 hét múlva felháborodva hívott a cég magyar atyaistene, hogy mi ez a számla. Hát mondom, mi lenne, a megállapodás szerinti munkadíj. De hát nekik nem kell ez a kreatív anyag, mert színvonaltalan, pocsék, használhatatlan. Na mondom, igen, helyben vagyunk, erre számítottam... De a megállapodás nem arról szólt, hogy tetszik vagy nem tetszik, hanem arról, hogy fizetni tetszenek azért, hogy járatjuk az agyunkat. A tüpise hungarise cégvezér még szutykolt egy keveset a telefonban, hogy senkinek nem tetszett a cégnél, amiket kitaláltunk, de végül úgy gondolta, gáláns lesz, és fizet. (No ne tessenek megijedni, nem annyit, amiből holnaptól áthelyezzük székhelyünket a trópusokra és már csak hobbiból dolgozgatunk...)

Az egyetlen ok, amiért nem nevesítem a céget, az az, hogy végül fizetett. De ettől még a hülyesége tipikus kisvállalkozói hülyeség marad - hogy a parasztságról már ne is beszéljünk, ahogyan közölte, hogy mekkora dilettánsok vagyunk. Mert hogy nem nyíltan tette, hanem a sárga földig lebaltázva sameszát, hogy hogy volt képes ezt így intézni.

És ha esetleg véletlenül a samesza, akivel előzetesen megállapodtunk, olvassa ezt a bejegyzést, akkor ezúton is üzenem, hogy egy teljesen átlagos, semmi extra, huszadik-ugyanolyan-vagyok-a-piacon termék, ami "mindenkinek szól", akkorát fog zakózni, mint ide Nagykáta. Mert ezzel a mentalitással tényleg semmit nem lehet elérni, csak azt, hogy "mi leszünk a legolcsóbbak". Csak ahhoz meg kár bármi egyebet csinálni!