Egyre több nagy cég használja már reklámjaiban a rendes weboldal címe helyett a Facebook oldalának címét, azt sugallva ezzel, hogy ő bizony állati jó fej, mert csacsog a fogyasztóival (értsd: akár nyugodtan be is lehet szólni neki). Aztán arra használja fel a fórumot, hogy az offline-ban már bevált promóciós receptjeit nyomja ott is. (Nem marketingesek számára: azokat a nyereményjáték mechanizmusokat használják, mint a régi jó "küldd be a vonalkódot és/vagy márkakupakot, és nyerj!")
A kisvállalkozások pedig pontosan ugyanúgy, mint sok mindenben, eszetlenül másolják őket. Ráadásul, egy nagy cég, ha marketinges baklövést követ el, ott azt legalább szakember közreműködésével tette, és - lássuk be - nem tud akkorát bukni, hogy megérezze.
Az egyik ilyen agyatlan másolás ez a
Hallelúja az X.-edik rajongónknak, mutassa ide gyorsan az ülepét!
Na jó, ne legyek ennyire rosszmájú, szimplán csak arról van szó, hogy az X.-edik rajongó (lájkoló) kap valami ajándékot.
Nemrégiben ezt a mechanizmust használta pár hónapja immár másodszor az egyik látókörünkben lévő vállalkozás is Facebook oldalán. Később olvastam vissza, hogy a győztes sem volt igazán tisztában azzal, hogy ő lett a győztes, konkrétan a barátnője tette szóvá, hogy amikor a srác rányomott, akkor ő volt a 2000., de utána a számláló lement 1996-ra. Végül mégis ő lett a győztes, a sok pernahajder "ügyeskedő trükkjei" ellenére.
Ez a történet. Gondolom, nem egyedi, itt csak jobban ismerem a szervezőt, mint ha vadidegen lenne, lévén, hogy évek óta követem nyomon (üzleti) szakmai ténykedésüket.
No, kérem, akkor nézzük sorban!
Mi a Facebook? Közösségi webes szolgáltató, aki jól megfontolt érdekből ad teret a vállalkozásoknak a kapcsolatépítésre. De amúgy meg a nép azért tódul a Facebook-ra, mert az olyan trendi dolog benne lenni az online vérkeringésben, és remek dolog szórakozni rajta, meg ismerősök fényképeit nézegetni. Olyan ismerősökét, akiket egyébként tizen-huszonéve meg se kerestünk, és ők se minket... Tehát a legfontosabb azért mégiscsak a szórakozás.
Az, hogy egy cégnek hány rajongója van, az a cég magánügye. Ha én kedvelek egy céget, kedvelhetem azért, mert látom, hogy sok más ember is kedveli, ezek szerint biztosan jó fejek, de ha csak pusztán ezért kedvelem őket, akkor elég unalmassá is válhat a hírfolyamom egy idő után.
Valami tehát köt ahhoz a céghez, jónak találom a szolgáltatásukat, a terméküket, a honlapjukat, és valami szórakoztatót remélek tőlük. Szórakoztató-e az a tény, hogy én mondjuk 763.-ként nyomtam a lájkot, és nem akkor, amikor ajándék is járt volna érte? Baromira nem az. A nyertes gyakorlatilag az én hátamon mászik fel a csúcsra, nélkülem ő nem lenne sehol - mint ahogy nélkülem az adott cég sem lenne sehol, mivel 1 emberből viszonylag nehéz megélni.
Ezt a tényt lehet úgy is kezelni, hogy amikor a régi hűséges rajongók kiszagolják, hogy itt ajándék várható, akkor odaülnek a gép elé, és inkább visszavonják a tetsziket, majd újra nyomnak, mert nem akarnak szembesülni ezzel a lúzerséggel.
Meg lehet úgy is kezelni, hogy azt mondom, éljen az öntömjén, egye pl. az ajándék vacsoráját a nyertes, csak meg ne akadjon a torkán a töltött libanyak. Mert ezek szerint a régi hűséges rajongó/ügyfél/vevő nem számít.
Pontosan ugyanezt a stratégiát követik a mobilcégek és az internetszolgáltatók is. Amíg van elég fóka, addig lehet ezt csinálni. De meggyőződésem, hogy egy KKV nem engedhet meg magának egy ilyen stratégiát, még akkor sem, ha másolásból és/vagy tudatlanságból csinálta ezt. Azok az emberek, akik valamikor valahogyan már érzelmileg kötődtek a céghez, kaptak egy kis virtuális pofont, kvázi az is előfordulhat, hogy elégedetlen ügyfeleket generált a cég egy már korábban megnyert emberből. Óriási veszteség!
Megéri?
