Marketing klasszikust idézni vagy jól, vagy sehogy, de mégis megteszem: Revlonék mondták annak idején, hogy a gyárakban rúzst gyártanak, de az üzletekben reményt adnak el. Szép mondat, kár, hogy 20 évvel ezelőtt, amikor bejöttek hozzánk a külföldi cuccok, akkor ezt nem vettük komolyan. Vagyis elhittük, hogy ami nyugati, az TÉNYLEG jó.
A következő lépés az volt, hogy bejöttek a nyugati márkák, és szépen lassan lebutították őket, feltöltötték olcsó alapanyagokkal, és a végén bizony megkapjuk jól a magunkét.
Mostanság erősen figyelem a bébiételek kínálatát. Csehet nem veszek, mert szennyezőanyagot találtak benne. Hippet nem veszek, mert tudom, hogy rosszabb, mint a német verzió, jól felturbózzák rizsliszttel, hogy pépesebb, sűrűbb legyen. Magyar gyerekbe magyar permetet! Úgyhogy vettem Univert, de rutintalan voltam, csak itthon néztem meg, hogy abban is van rizsliszt dögivel.
[Zárójeles kérdés: ha a baba hozzátáplálásának első fázisa CSAK a gyümölcs, és nem a gabona, akkor miért kell rizslisztet rakni a 4 hónaposoknak való gyümölcspépbe? Második zárójeles kérdés: ha a rizsliszt tudvalevőleg megfogja a pocakot, akkor a szilárd kajás szoktatásnál miért kell rögvest megismertetni a gyerekkel az enyhe székrekedés tüneteit is?]
Ezek után gondolom senki sem csodálkozik két dolgon: 1. házilag állítjuk elő a bébiételt, 2. azt a pár adagnyit, amit vészhelyzet esetére vásárolunk, nem okvetlen rizslisztes verzióból veszünk.
Ennek okán akadt meg a tekintetem egy ígéretes cuccon a Tesco-ban:
Apró probléma, hogy aki nem beszél elég jól angolul, annak ez nem adja el magát, de ez itt most lényegtelen.
Szóval: NO JUNK, vagyis SEMMI SZEMÉT. Tartalmaz mondjuk 1 almát, 1 epret és semmi egyéb szemetet. Tovább pontosítva: NO JUNK PROMISE, vagyis SEMMILYEN SZEMÉT ÍGÉRET.
Ellenőrizni persze nem tudom, és azt sem tudom, hogy a gyümölcsöket milyen körülmények között termelték, de valahogy felsejlett előttem a csodálatos jövő:
Az fog legjobban eladni, ami egyszerűen csak azt mondja magáról, ami.