A San Remo Fesztiválról talán ismeretes, hogy az az olaszok könnyűzenei versenye, és minden évben óriási csinnadratta kíséri. De az olaszt nem nagykorában kezdik azzá nevelni, ami lesz végül belőle. A szívtipró olasz pasik is úgy kezdik az oviban, hogy az anyukájuk mondja nekik, hogy ha tetszik egy kislány, menjenek oda hozzá és adjanak neki puszit. (V.Ö. nálunk, ahol a fiúk gáncsolnak és hajat húznak.)
A dalversenyek kategóriájában a gyerekek már a 60-as évek óta a Zecchino D'Oro versenyen mérik össze a tudásukat, és most legnagyobb örömömre megtaláltam az interneten a kedvenc dalomat, amely a büdös macskáról szól. Íme a dal eredeti változata a versenyből (Il gatto puzzolone):
www.youtube.com/watch
És a rajzfilmes változat:
www.youtube.com/watch
Az olaszul nem tudók kedvéért a helyzet nagyjából úgy néz ki, hogy a kert végében él a büdös macska, aki nem hajlandó fürdeni. Allergiás a szappanra és a tusfürdőre is, a fogai sárgák mint a kanári, a lábai koszosak, mintha csizma lenne rajtuk, és még egy marslakó is messze menekülne tőle.
Sokat gondolkoztam rajta, hogy amikor egy egész nemzetet kell "marketingelni", ahhoz hol is kéne hozzányúlni. És soha nem oda jutottam, hogy Tony Curtis-nél kéne kezdeni... Talán egy ilyen jó hangulatú, bulizós gyerekversenynél.
