Elég a közepére kattintani, és onnan tölti be :) Én pont oda kattintottam, ahol bekonferál a kellemesen unszimpatikus hölgy:) Ha nem lenne bazisok dolgom már nézném, hogyan nyilatkozol, de csak este tudok érdemben kritikával élni (term. pozitív kritikával:))

Én kattintgattam, de úgy látszik, te ki tudtad cselezni.:))

Láttalak, ma hajnalban negyed háromkor :)))

Gratulálok!

Negyed háromkor???? Mert hogy én nem alszom a pocak-történet miatt rendesen, az egy dolog...

Egyébként köszönöm szépen!:)))

Én is megnéztelek! Úgy látom pont az aktualitások is előkerültek az interjúban. Jó volt és hasznos, laikusoknak is.

:)

GRAT. Csinos voltál a pocakoddal:)))))

sün: na és milyen nyugodt bírtam maradni, ugye?:)))

MacTom: köszi, a pocak nem kicsi, és lesz még nagyobb is.:))
Mellesleg a baba jól viselkedett, nem rúgta a belső szerveimet, miközben beszéltem. Ezért hálás is voltam neki.:)))

Azt mondták, vissza fognak még hívni mielőtt megszaporodunk.

Miért, lámpalázas vagy? Nagyon összeszedett voltál, sokan megirigyelhetnék (mondjuk Gyurcsány...)! :-))))

Nem, sosem szoktam lámpalázas lenni. Viszonylag gyakran beszélek sok ember előtt, arról nem is beszélve, hogy ez azért felvétel volt, nem élő. (És élőben is voltam már egyszer az RTL reggeli műsorában még előző szakmai életemben. Az ott keményebb volt, mert tudtam, hogy mikor a kamera tetején kigyullad a piros lámpa, akkor több százezren látnak, és nem hibázhatok. Ráadásul Szily Nórával volt nehezítve a beszélgetés... Magyarán még meccselni is kellett, mert úgy kezdte, hogy "Eszébe jut valakinek egy ilyen őrült ötlet, hogy ...?" Mire én annyit mondtam, hogy "Igen." Oszt folytasd az interjút...:))) Kénytelen volt folytatni.

Nem akarok nagyon elszálltnak hangzani, ha már Ferenc testvérrel hasonlítottad össze a szereplésemet, de két alapvető különbség van köztünk:
1. én nem tikkelek, nem rángatózok, általában véve normális, nyugodt ember benyomását keltem
2. amikor megnyilvánulok, igazat mondok, akkor is, ha ez utána konfliktust gerjeszt

És én nem mondanám ki a bűvös mondatot, miszerint innen el lehet menni...

A nyugodtsággal kapcsolatban arra céloztam, hogy hozzá tehettem volna a lopás említésekor mélyen a kamerába nézve, hogy "innen üzenem minden szövegtolvajnak, hogy szöges dobra fogom felcsavarni a vékonybelüket" vagy valami hasonlót.:)))

Pont nem összehasonlítani akartalak "Ferenc testvérrel", hanem úgy gondolom, hogy pont az általad is említettek miatt tanulhatna tőled (és még sokan). Borzalmas "speaker-ei" vannak mind a politikának, mind az egyetemeknek és a magyar természettudományos életnek (ez utóbbiról van szélesebb körű tapasztalatom). A legnagyobb hiányosság pont a hitelesség, és akármennyire igyekszenek, ezt azért elég sok ember egyből felismeri. Tudod, van az a vicc is, hogy miről lehet felismerni, hogy egy politikus hazudik? Mozog a szája...

Csak annyit akartam mondani ezzel, hogy nagyon jó voltál, na... :)))))

sün: tudom, nem is értettelek félre.:))
A hitelesség kérdésével egyébként nagyon jó helyen kapisgálsz. Múlt héten egy tárgyaláson az új ügyfél azt mondta, hogy azt még nem tudja, kivel fog dolgoztatni, de bennünk az tetszik neki, hogy
1. igazat mondunk a honlapunkon
2. igazat mondunk az életben
Eljutottunk ide, hogy a mi szakmánkban ez lesz a "legfőbb termékelőny", hogy valaki igazat beszél.

Pontosan erről van szó. Valaki azt mondta nekem egyszer, hogy szerinte a marketing a világ egyik legundorítóbb szakmája, mert manipuláni akarja az embereket. Ennek kapcsán elgondolkoztam azon, hogy vajon többségében dilettánsok, illetve az embereket kollektívan hülyének nézők képviselik-e a szakmát (ha csak hazánkat tekintjük), és innen ez a rossz tapasztalat és vélemény? Vajon miért nem éri meg a nagy cégeknek komolyan venni az ügyfeleket? Vajon tényleg ennyire nem ismerik a cégek a közönségüket? Vajon tényleg ennyire nem kreatívak?
Azért szeretek idejárni, mert az itt olvasható írások részben cáfolják ezeket a feltételezéseket, viszont úgy tűnik, hogy ezek a cáfolatok inkább a "kicsikre" érvényesek, és a multik még mindig kiverik a biztosítékot egyeseknél, ami a fenti véleményt alakítja ki a "jóérzésűbb" embereknél és sajnos messzemenő általánosításokhoz vezet.

Én azt gondolom, hogy egy nagy cégnél, ahol az emberek ideig-óráig dolgoznak, mert vagy továbbállnak, vagy kirúgják őket okádék módon, ott senkinek nincs arca. Ott bármit meg lehet tenni, és mindenki tudja, hogy a játszma arról szól, hogy hazudozunk. Viszont számtalanszor láttam, hogy az emberek mennyire hagyják magukat megvezetni, mennyire képtelenek gondolkodni, és bár TUDJÁK, hogy a reklám egy rózsaszín világot varázsol nekik, mégis elhiszik, hogy az új Biopon meg Ariel szebben mos. És mindig megveszik az újabbat.
Ha most azt mondom neked, hogy pl. én csakis gyógyszertári mosakodókrémet használok, és a fürdőszobában is azt látnád és nem a méregdrága tusfürdőt, akkor mit gondolnál rólam? Mert ez itt a másik tényező. Nagyon nagyon kevés ember meri felvállalni, hogy nem, nekem nincs bőrbarnítós testápolóm, lapostévém stb. Mert attól leszel nagyobb mások szemében, amit fogyasztasz.
Általában véve a felvállalással vannak problémák. Van ismerősöm, aki közeli családtagjaival nem vállal fel soha semmilyen konfliktust - magában tart mindent, igyekszik jó képet vágni a dolgokhoz, de nem érzi jól magát a bőrében. Van ismerősöm, aki az üzleti életben nem vállalja fel, hogy elküldje a fenébe azt a megrendelőt, aki szívózik vele, és még nem is fizet rendesen.

Visszatérve a kérdésedre, hogy mennyire ismerik a multik a közönségüket. Alig. Honnan ismernék? Magyarországon csak a leggazdagabb cégek engedhetik meg maguknak a piackutatást, de abból se derülne ki minden. Beszélgetni kéne a vevőkkel, de mikor van erre egy marketingesnek ideje, amikor mást se csinál, mint piacrészesedési táblázatokat gyárt és idióta összefoglalókat (úgynevezett brief-eket) gyárt a reklámügynökség embereinek, akik ismét csak nem látnak élőben fogyasztót? Blogokat nem olvasnak - előbb reagál egy kis cég, mint bármelyik multi. Mind a mai napig nem kaptam választ a mailemre a POP hűségakciós kérdésemre a T-Izétől... Van róla fogalmad, hányan futnak be a blogra ugyanezzel a kérdéssel?
A nagyoknak a vevő egy kis ideig számít, utána vége. A nagy tömeget nagy marhaságokkal újra és újra meg lehet majd hülyíteni, ezért nem számít PikPok véleménye, aki itt pampog.
Épp ezért új szelek fújnak a marketingben, a marketingmentes marketing, amit én már egy ideje hirdetek, és csak neked, csak most egy link:
www.sikermarketing.hu/uvegtigris_modern_marketing.html

Sajnos mostanában - köszönhetően a marketing guruk áldásos ténykedésének - a kicsik körében is elharapódzott ez a multis nagyotmondás. Azt hirdetik, vedd át a sémát a nagyoktól, és te is sikeres leszel. De a séma rossz... És a hívők szépen lassan elveszítik az arcukat, ami valójában sosem volt nekik.

Én azért szeretem a marketinget, mert benne van minden, amit szeretek: a pszichológia, a vizuális és nyelvi kreativitás, a logikus elemzések és számolások, és a humor. Sehol máshol nem találkoztam még olyannal, hogy akár egy napon belül csinálok ennyire különböző dolgokat. Rengeteget kell gondolkodni, és én ezt is szeretem. Általában igyekszem ezeket az aspektusait felvillantani váltogatva. Ha én erről és az őszinteségről leszek fel(el)ismerve a piacon, ám legyen! Biztos nem megy olyan gyorsan, mint a guruk "iratkozz fel a hírlevelemre és gazdagodj meg gyorsan" igehirdetése, de hosszabb távon hatékonyabb. Legalábbis én úgy gondolom.
Hacsak Ferenc testvér miatt nem gondoljuk azt, hogy amit tudunk, azért odakint kétszer annyit fizetnének, és fizessen itt adót meg nyugdíjjárulékot az, akinek Sanghájban volt hastáncosnő a nénikéje.
(Csak zárójelben mondom, hogy megcsináltuk egy angol cég honlapját, és angol nyelvi környezetben 2 hét után megvolt az első 1. helye a Gúgliban, amire rá is kerestek a népek!)