Ma eljátszottunk a gondolattal, hogy 20 éve, Nagy Imre újratemetésén mit gondoltunk, mit hittünk volna el abból, ha valaki elmondja, mi lesz 20 évvel később.

20 éve mi éppen érettségiztünk. Az volt az első év, amikor nem számított be az egyetemi felvételibe, hogy kinek az apja-anyja volt kitüntetve az 56-os forradalom leveréséért. Emlékszem, mikor ki kellett tölteni a felvételi lapot, kérdeztem anyától, hogy hova tudnánk beírni az ő Belkereskedelmi Miniszteri kitüntetését. Mert hát hiszen a Közgázon azért az már mégiscsak témába vágna, vagy mi... Még ma is a fülemben van, ahogy mondja, hogy "ugyan már, kislányom, hogy gondolod ezt komolyan???" Én meg nem értettem, miért olyan irreális elképzelés ez.:)))

Nem hittem volna, hogy 20 évvel később mindenkinek a zsebében lesz a telefonja, és bárkit bárhol fel lehet majd hívni. Szüleim a telefonigénylést akkor adták be, amikor én még egy kéjes gondolat sem voltam, és 1994-ben, amikor diplomáztam és munkát kerestem, engem még csak távirattal tudtak utolérni a fejvadászok. Jött a távirat, hogy hívjam fel őket, én meg mentem a telefonfülkébe.:)))

Nem hittem volna el azt sem, hogy egy KISZ titkárból lett milliárdos lesz a miniszterelnök, aki majd azt fogja mondani, hogy akinek nem tetszik, az innen akár el is húzhat.

Nem hittem volna, hogy egy olyan hapsi, aki nyilván mindig a második padban ült, lemásolta a szomszédja dolgozatát és 5 értelmes szót nem tudott elmondani, egy rakás libatenyésztőt öngyilkosságba és szó szerint a megőrülésbe hajszol, kimenti a vagyonát Ciprusra, majd utána arról beszél, hogy fizessenek a gazdagok, mert ők eddig adót csaltak!