A webes reklámvilág egyik legrégibb képződménye - mondhatni lassan: dinoszaurusza - a banner. A banner az az izgő-mozgó képecske, ami valamit egyértelműen reklámoz. Izeg és mozog, hogy magára vonja a figyelmet, manapság már komplett filmek jelennek meg a banner ablakokban.

Az átlagos honlaptulajdonos dögivel lát ilyet, amikor felmegy mondjuk az IWIW-re vagy bármilyen más nagy portálra. Kicsit ideges is lesz tőle, mert ezek a filmek (lassan egész estét betöltő verzióban készülnek), iszonyúan lelassítják a letöltődést, és a dühítő az, amikor nemcsak hogy utoljára töltődnek le, de még közben át is rendezik a képernyőt. Tehát ha valamit elkezdtem olvasni a monitor egyik pontján, akkor a banner miatt később átugrik máshová, szóval kínlódhatok. Ez egy együtt már komoly webergonómiai probléma, amivel a bannert elhelyező honlap tulajdonosa nem sokat törődik, mert hát fő a bevétel, nem a használhatóság.

Van azonban még egy probléma a bannerrel. Mégpedig az, hogy a látogatóka weben is reklámkerülőként viselkednek, és amiről úgy vélik, hogy reklám, azt nagyrészt átugorja a szemük. Ezt hívják úgy, hogy bannervakság.

Hirdetői szempontból mennyire hatékony eszköz a banner?

Az attól függ, hogy milyen konstrukcióban fizet a hirdető a banner elhelyezéséért, illetve hogy mit tekint a fő célnak. A fizetési konstrukció lehet időszakra szóló vagy kattintásonként számított, a cél pedig lehet maga a megjelenés vagy az átkattintás.

Én úgy gondolom, a weben az a lényeg, hogy a látogató most, rögtön, iziben kerüljön hozzánk, nézelődjön, vásároljon, rendeljen. Hiszen egy weben értékesítő valami vagy valaki nem olyan, mint a sarki kisbolt, ami előtt minden nap elmegyünk, és egyszer úgyis betérünk. Aki egyszer elmegy a weboldalunkról, csak nagyon nyomós érvek alapján tér vissza. Weboldalak ezrei küzdenek a láthatóságért és a látogatókért, így az az átkattintás, ami nem történik meg most azonnal, az a kutyáké.

A kis cégek és kis honlapok számára ez a legfontosabb: látogató azonnal és minél több. Fuksz Mici webshopja számára nem sokat jelent a márkaépítés, neki akkor éri meg fizetni, ha klikkelnek is a honlapjára.

A multicégek számára már a megjelenésnek is lehet jelentősége: a banner ismétli azokat az elemeket, amiket egyébként tévében, sajtóban már látott a célba vett személy. Ezt hívják márkaépítésnek, a banner ilyenkor mindösszesen vizuális emlékezeti bevésést szolgál.

Ha egy honlaptulajdonos bevételt remél, tud-e eladni bannerhelyet?

Nagyon sokszor találkozunk azzal az igénnyel, hogy "szeretnék egy honlapot, és majd a bannerekből meg Google hirdetésekből tartom fenn". Ez egészen naív szemlélet, mert az illető ugyan lát egy modellt, de halvány fogalma sincs arról, hogy napi hány látogatónál éri meg ezen egyáltalán gondolkodni. Mert persze csőbe húzni minden naív hirdetőt lehet, de hosszú távon nem jó üzlet.

Meg persze az sem mindegy, hogy kinek adom el a bannerhelyet. Olyannak, aki nem az én oldalam témájával egyező dolgot akar hirdetni, semmi esetre sem éri meg. (Hangsúlyozom, a lényeg a kölcsönösen kedvező üzlet!)

Én, PikPok, úgy gondolom, havi 10.000 látogatószám alatt nem éri meg sem a hirdetőnek, sem a bannerhelyet árusítónak. Havi 10.000 látogatót elérni pedig nem kis munka... Aki pedig egy induló honlapról meg tudja mondani, hogy ezt a számot mikor éri el, nos annak minden bizonnyal van egy ilyenje:

 Forrás: deluxe.hu